Petz Renáta: A prófétai szolgálat egyik része

„Mert a Jézusról való tanúságtevés a prófétaság szelleme.” (Jel.19,10)

 

Zsolt.22,31 Őt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek az utódoknak.”

’Szolgálják’ [H5647 עָבַד (ʿáḇaḏ)] = dolgozik, munkát végez, megmunkál, megművel, szolgál, megművelik, dolgoztatják, nehéz munkát végeztet vele, fáraszt, szolgálatra kényszeríttetik

 

A szolgálat élő áldozat Istennek. Azért tesszük le az életünket, és azért tesszük magunkat teljesen elérhetővé az Úr számára, Isten munkája számára, a Királyság építésére, mert szeretjük az Urat, és az Ő akaratát keressük. Fiakként ezt a szeretet motivál minket, önként tettük le az életünket élő áldozatként az oltárra. Ebben is Jézus, az elsőszülött testvérbátyánk a minta.

Ján.5,30 „Én semmit sem cselekedhetem magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem Annak akaratát, Aki elküldött engem, az Atyáét.”

Ján.6,38 „Mert azért szálltam le a Mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem Annak akaratát, Aki elküldött engem.”

A fiak szolgálata, hogy az Úrról beszélnek az utódoknak, az Úrról beszélnek azon a helyen, ahol élnek, akik között forgolódnak.

Ján.18,37 „Én azért születtem, és azért jöttem erre a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az Én szavamra.”

Prófétai szolgálat része, amikor bizonyságot teszünk Jézus Krisztusról. Meglátjuk Őt, megismerjük Őt, szemléljük, csodáljuk Őt, egyre több mindent megismerünk Belőle, és erről beszélünk másoknak is. A beszédünk pedig formálja a hallgatók látását.

Zsolt.48,9 Amiként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten!”

1.Ján.1,1-3 „Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk, és kezeinkkel érintettünk, az életnek Szaváról. (És az élet megjelent és láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk;) Amit hallottunk és láttunk, hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az Ő Fiával, a Jézus Krisztussal.”

A világ szeretné, hogy rá hallgassunk, e világ szelleme azt akarja, hogy őt hallgassuk, azt akarja, hogy engedjük, hogy ő formálja a gondolkodásmódunkat, befolyásolni akarja az értékrendünket. De Pál apostol is figyelmeztet rá, hogy ne engedjük ezt meg neki.

Róma.12,2 Ne alkalmazkodjatok a jelenlegi korszak életformájához! Ellenkezőleg, újítsátok meg az egész gondolkodásotokat, és így gyökeresen változzatok meg. Akkor lesztek képesek megérteni és elfogadni, amit Isten akar: ami jó, ami Neki tetszik, és ami tökéletes. Ezekre igyekezzetek!”

Aminek megengedjük, hogy befolyásolja a gondolkodásmódunkat, az fogja meghatározni, hogy miket beszélünk.

Ján.3,11 „Bizony, bizony mondom neked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot.”